Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

    Ismerve, és elismerve, valamint tudva, és tudomásul véve azt a megkerülhetetlen, kizárólagos, és helyes jogi tényt, miszerint alkotmányt, alaptörvényt csak az össztársadalmi egyeztetés, a közös munka, és akarat kifejezése után az összehívott nemzetgyűlés hozhat létre közfelkiáltással beiktatva, e folyamathoz csupán hozzájárulva, ennek megindulását szorgalmazva és segítve készítettem el ezt az ajánlást. Az itt található Alkotmány, és Alaptörvény csak egy javaslat tehát a reményeim szerint hamarosan elkövetkező, és rendkívül fontos társadalmi feladatunk teljesítésének előre mozdításához. Éppen ezért kérem, aki elolvassa, és értelmezi, ne gondolja azt, hogy ez a munka bárminek is az alapja lenne.

    A munkám tehát itt, és most közre adom, azzal a megjegyzéssel, hogy a "Magyar Alkotmány"-ban foglaltakat Halász József állította össze a történelmi rendelkezések, alkotmányosság irányelveinek összefoglalásával, míg a "Magyarország Alaptörvénye" című részt ennek szerves részeként, de korunkra, és igényinkre értelmezve magam fogalmaztam meg.


 

Magyar Alkotmány

 

(nemzetgyűlésen történő elfogadás esetén)

 

 

1. Hungaria semper libera: Az államalkotó nemzetek által alkotott Magyarország örök szabadsága, önrendelkezési joga, amit senkinek nincs joga feladni, sem csorbítani.

2. Sacra Corona radix omnium possessionum: A magyar nép életének létfeltételei: Magyarország földje, vize, levegője, mű- és energiakincsei az egyetemes magyarság örök és elidegeníthetetlen tulajdonában vannak.

3. Una et eadem libertas:Az ország minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg, a kötelezettségek és a jogok összhangján keresztül.

4. Sub specie Sacrae Coronae: Mindennek az egyetemes magyar nemzet érdekében, biztonságának szavatolására kell történnie. Az Alaptörvény, minden jogszabály, továbbá a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom intézkedéseinek is meg kell felelnie ennek az eszmének.

5. Ius resistendi et contradiscendi: Az egyetemes nemzet minden tagjának kötelessége és joga, hogy ellenálljon és ellentmondjon minden olyan törekvéssel szemben, amely jogainak gyakorlását csökkenti, és kötelezettségei teljesítésének feltételeit korlátozza vagy gátolja.

 

szent_korona.jpg

 


 

Magyarország Alaptörvénye

 

Magyarország, az egyetemes magyarság kifejezi akaratát, mely szerint a magyar történelmi alkotmányosság jogfolytonosságát, és a Szent Korona –mint szakrális uralkodó- tulajdonát képező történelmi Magyarország jogutódjaként létrehozott Magyar Szakrális Köztársaság állampolgáraiként az ország elkövetkezendő függetlenségének és népének szabadsága érdekében megalkotja, és nemzetgyűlés előtt közfelkiáltással érvénybe lépteti a következő alaptörvényt.

Isten óvja Magyarországot, Isten óvja a magyar népet!

 

I. Fejezet

Az Állam

 

1.§  Magyarország független, demokratikus, a Szent Korona, mint szakrális uralkodó entitás tulajdonába, és

védelmébe helyezett köztársaság.

2.§  Az állam legfőbb hatalma a szakrális uralkodóé. Az uralkodó és az állam első számú szolgálója, a Nádor.

3.§  A törvényalkotás, és az országos ügyek intézője a nép alárendeltjeként működő Országgyűlés.

4.§  Az állami tevékenységek, és feladatok igazgatása, irányítása az Országgyűlésnek alárendelt

       Államirányítási hivatalok és szervek hatáskörébe tartozik.

5.§  A hatalom abszolút gyakorlója a magyar állampolgársággal, és választójoggal rendelkező nép.

6.§  A helyi ügyek, és feladatok intézője, és igazgatója az önkormányzat, amely alárendeltje az

       országgyűlésnek, és a hatalmat gyakorló népnek.

7.§  Magyarország területe kiterjed mindaddig, amíg a területen élők többségi aránya magát a Szent Korona

       tulajdonába tartozó Magyarország állampolgáraként határozza meg, és erről hivatalos dokumentummal

       tanúságot ad.

8.§  Az ország hivatalos nyelve a magyar, zászlaja a Szent Koronás címerrel díszített trikolor.

9.§  A magyar törvényeknek rendszabályoknak, és bármilyen igazgatási utasításnak az alapja az Alkotmány,

       és az Alaptörvény, ebből következően az itt lefektetett alapelvekkel mindennek harmonizálnia kell.

10.§ A törvényeknek, és minden állami és önkormányzati hivatalnak, szervnek, hatóságnak, és szervezetnek

        a társadalom, a nép közjólétét, és érdekeit kell szolgálnia.

 

II. Fejezet

Állampolgári jogok és kötelességek

 

11. § A magyar állampolgárok mindegyikét megilletik az emberi jogok. Kivételt képeznek ez alól a bíróság

          által jogerősen elítéltek.

12. § Minden magyar állampolgár a nagykorúsága betöltését, és állampolgári eskütételét követően

         választójoggal rendelkezik, és állami, illetve önkormányzati tisztségekre, valamint képviseleti, és

         esküdti tisztségekre választható.

13. § Az állampolgárságról bárki szabad akarata szerint lemondhat, az állampolgári jogoktól, pedig a

         társadalmi bíróság az alkotmányos rend megsértése, hazaárulás, vagy a társadalom, a nép, vagy a

         magyar állam érdekei ellen bizonyíthatóan elkövetett bűncselekmény esetén időszakosan, vagy akár

         véglegesen is megfoszthatja.

14. § A hazaárulás bűncselekmény életfogytig tartó börtön büntetéssel büntetendő, és a megállapítására

         csak a társadalmi bíróságnak van jogalapja.

15. § Mindegyik választójoggal rendelkező állampolgárnak joga van bármely államigazgatási, önkormányzati,

         vagy képviseleti szervvel, illetve személlyel szemben panasszal élni, ellenük a társadalmi bíróságon

         vizsgálatot kezdeményezni, illetve ezekben a pozíciókban dolgozó személyek felmentése és

         átvilágítása érdekében népi akaratnyilvánítást kezdeményezni.

16.§ Magyarországon minden állampolgár létrehozhat nem politikai célú civil szervezeteket, egyesületeket,

        alapítványokat, de a politikai pártok, tömörülések, vagy társaságok alakítása tilos.

17.§ Minden állampolgárnak joga van az állami és önkormányzati teljes körű, ingyenes, és színvonalas

        egészségügyi ellátáshoz, a gyors, hatékony életmentéshez, és az ingyenes egészségmegőrző

        szolgáltatásokhoz. Az állam ezeket az adópénzekből finanszírozza.

18.§ Minden állampolgár ingyenesen veheti igénybe Magyarország közútjait és azok kiegészítőit –hidak,

        aluljárók, alagutak, járdák, bicikli utak, és közparkolásra kijelölt területek.

19.§ A bírósági tárgyalások során mindenkit megillet a törvény és jogszabályok egyenlő alkalmazásának

        gyakorlata, a büntetőjogi ügyekben az ingyenes jogvédelem, és a bírósági elmarasztaló jogerős ítélet

        előtt a jó hírnévhez való jog.

20.§ Az összes állampolgárnak joga van az állami és önkormányzati tanintézetekben az ingyenes, és

        színvonalas általános iskolai oktatáshoz, és a szakmát is biztosító középiskolai oktatáshoz, valamint az

        első diploma megszerzéséig a felsőoktatási intézetben történő oktatáshoz. Ez utóbbiban csak addig

        ingyenes az oktatás, amíg az itt tanuló sikeres vizsgákat tesz.

21.§ Minden állampolgárt megillet orvosi szakbizottság szakvéleménye alapján a rokkantsági, és minimum

        30 év munkaviszony után az öregségi nyugdíj.

22.§ A mindenkori magyar államnak kötelező biztosítania az állampolgárok védelmére  a hatékony

        bűnmegelőzést, rendvédelmet, katasztrófa védelmet, és honvédelmet.

23.§ Az állampolgároknak természetes emberi joga, hogy egészséges, tiszta, és rendezett környezetben

        éljenek, hogy védjék, óvják a természetet. Ennek biztosítása és fenntartása az állam, az

        önkormányzatok, és maguk az állampolgárok kötelessége is.

24.§ Az állampolgárok a törvényi keretek között szabadon alakíthatnak vállalkozásokat, munkában

        alkalmazhatóak, és szabadon alkalmazhatnak mindenek előtt hazai munkaerőt.

        Külföldi munkaerőt csak akkor alkalmazhatnak, ha semmiképp sem találnak megfelelő hazait, illetve

        specialistára van szükség, aki a hazai munkaerő piacon nem található. Külföldi munkaerő csak az

        államhoz benyújtott kérvény, és engedély esetén, mindig csak meghatározott időtartamra alkalmazható.

25.§ A dolgozókat a munkájukért minimum a központilag megállapított, vagy ennél egyéni megegyezés

        alapján magasabb munkabér illeti meg, amelyet a munkáltató köteles a megállapodás szerinti időpontig

        kifizetni.

26.§ A választójoggal csak a magyar állampolgársággal rendelkező, 18-ik életévüket betöltött adófizetők, a

        tanulmányaikat folytatók, és a nyugdíjas ellátásban részesülők rendelkeznek.

27.§ Az állampolgárok kötelezettsége háborús helyzetben a haza védelmében részt venni, ezen kívül

        mindenkor a közrend fenntartását elősegíteni, az életveszélybe, és az egészséget veszélyeztető

        vészhelyzetbe jutottak számára segítséget nyújtani.

28.§ A magyar választójoggal rendelkező állampolgár jogosult a lakhatását biztosító ingatlan birtoklására. Ez

        az ingatlan semmilyen módon nem vehető el, nem idegeníthető el tőle, a lakóhelyként megnevezett

        ingatlant nem adhatja el, csak cserélheti másik lakhelyként szolgáló ingatlanra. Ezt az ingatlant csak

        utódai felé örökítheti, jogos utód nélkül ismét állami kezelésbe kerül. Az állam az így hozzá került

        ingatlanokat köteles ismét egy lakhatásra használható birtokot nem öröklött választójoggal rendelkező

        állampolgár birtokába helyezni.

29.§ Az állami fizetőeszköz tulajdonosai az állampolgárok. Ezt a tulajdonosi jogukat semmiképp sem lehet

         megszüntetni, felfüggeszteni. Tulajdonosi joguk akkor is érvényben marad,  ha más elnevezésű, vagy

         új állami fizetőeszköz kerül forgalomba.

30.§ A választójoggal rendelkező állampolgárok joga, és kötelessége is, hogy választott képviselőiket

        ellenőrizzék, és szükség esetén szankcionálják.

 

 

 

III. Fejezet

Országgyűlés, Államigazgatás

 

30.§ Magyarország törvény, és rendelet alkotó, valamint legfelsőbb irányító szerve az országgyűlés.

31.§ Az országgyűlés alsó, és felső házból áll, ahol az alsó házban a területi képviselők, a felsőházban a

        szakmai, és társadalmi körök képviselői helyezkednek el.

32.§ Az alsó-, és a felsőház munkáját a házelnök igazgatja. A házelnököt az adott ház tagjai választják meg,

        és menthetik fel nyílt szavazással.

33.§ Az országgyűlési képviselőket a mindenkori átlagbér illeti meg, más javadalmazást nem kaphatnak.

        Juttatásként igény esetén a képviselői munkájuk idejéig szolgálati lakás használatára jogosultak,

         amelyet lakhelyükként kell használniuk.

34.§ A házelnökök javadalmazása a következő: fizetésként az átlag jövedelem másfél szeresét, szükség

        szerint szolgálati lakást, és szolgálati járművet kapnak, valamint biztonságukat az állami védelmi

        testületek folyamatosan biztosítják. Más javadalmazást, juttatást nem kaphatnak. Munkájuk központja a

        házelnöki hivatal.

35.§ A Nádor államfőként egyben a teljes országgyűlés elnöke, a hadsereg főparancsnoka, és az összes

        állami intézmény főigazgatója. A Nádort a választójoggal rendelkező állampolgárok természetes

         többséggel választják, illetve 2/3-os akaratnyilvánítással hívhatják vissza. Nádorrá bármely

         választójoggal rendelkező, 40. életévét betöltött, büntetlen előéletű állampolgár választható. A Nádort

         az átlagbér kétszerese, szolgálati gépkocsi, szolgálati lakás, személyi védelem illeti meg. Munkája

         központja a nádori hivatal. A Nádor a Szent Korona, azaz a szakrális uralkodó entitás, és az állam első

        számú szolgálója.

36.§ Veszélyhelyzet, országos katasztrófa, vagy háború esetén az országgyűlés rendeleti úton kormányoz. A

         rendeleti kormányzás legfeljebb egy hónapig tarthat. A havi ciklusok végén a választójoggal

         rendelkező állampolgárok népszavazással eldönthetik az állapot megszüntetését, a társadalmi bíróság,

         pedig ilyenkor ellenőrzi a rendeletek helyességét, szükségszerűségét.

37.§ Minden képviselő, és állami, vagy önkormányzati tevékenységet ellátó dolgozó, a választójoggal

         rendelkező állampolgárok által természetes többséggel kerül megválasztásra, és 2/3-os többséggel

         visszahívhatóak. Munkájukat a beiktatásukat követően a felmentésükig, nyugdíjazásukig, vagy

         önkéntes visszavonulásukig végzik. Felmentés, vagy önkéntes visszavonulásuk esetén a társadalmi

         bíróság rutinszerű vizsgálatot köteles lefolytatni velük szemben. Ezekbe a pozíciókba bármely

         büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező állampolgár választható.

38.§ Az összeférhetetlenség okán semelyik országgyűlési, állami, önkormányzati képviselő, illetve vezető

        beosztású személy, dolgozó, vagy a társadalmi bíróság esküdtjei, dolgozói nem kaphatnak, és nem

        vállalhatnak más munkakört, hatáskört, tisztséget.

39.§ Minden szavazásnak nyilvánosnak kell lennie, minden törvény, és rendelkezés kapcsán a

        megalkotásában résztvevők neveit és a feladatuk részleteit nyilvánosságra kell hozni.

        Minden országgyűlési, önkormányzati személynek, dolgozónak, és közvetlen

        családjának minden évben nyilvánossá kell tenni a vagyonnyilatkozatát, amelyet a

        társadalmi bíróság bármikor tételesen ellenőrizhet.

40.§ A magyar állam csak olyan nemzetközi szerződéseket köthet, amelyek az ország, és az

        azt alkotó állampolgárok érdekeit, életkörülményeit, jogainak kiteljesítését, és

        érvényesítését szolgálják. Ezekkel szembe helyezkedő törekvéseket el kell utasítania.

41.§ Az állam a feladatait az állampolgároktól beérkező adóból, és az országban működő

        nemzetközi vállalatok és vállalkozók adóiból, valamint az energiahordozók, közlekedés,

        postai szolgáltatás, hulladékelszállítás, víz- és csatorna-szolgáltatás, állami banki

        szolgáltatás, közüzemi szolgáltatásból befolyó jövedelem külön törvényben

        meghatározott mértékű nyereségéből, továbbá az országgyűlés által jóváhagyott

        nemzetközi befektetések nyereségéből finanszírozza.

 

IV. Fejezet

Önkormányzatok

 

41.§ Az önkormányzatok a területük közellátásáért, közmű fejlesztéséért, és a helyi

        szabályozások megvalósításáért felelős igazgatási szervek.

42.§ Az önkormányzatok felelős igazgatója a polgármester. A polgármestert az önkormányzat

        területén élő választójoggal rendelkező állampolgárok egyszerű többséggel választják, és

        2/3-os többséggel hívhatják vissza. A polgármestert a munkájáért az átlagbér

        másfélszerese illeti meg. Polgármester csak az a személy lehet, aki legalább egy évtizede

        él a településen, büntetlen előéletű, 35. életévét betöltötte, és választójoggal rendelkező

        állampolgár. Munkahelyének központja az önkormányzati hivatal. Munkájához

        bármilyen állami, vagy helyi szakmai, hivatali, vagy hivatalos szerv segítségét igénybe

        veheti.

43.§ Az önkormányzat munkájának aktív résztvevői az önkormányzati képviselők. Őket a

        területen élő választójoggal rendelkező állampolgárok természetes többséggel választják,

        és 2/3-os többséggel menthetik fel. Munkahelyük központja az önkormányzati hivatal.

        Munkájukért az átlagbérnek megfelelő javadalmazást kapnak. Önkormányzati képviselő

        bármely választójoggal rendelkező állampolgár lehet, aki legalább egy évtizede él a

        település adott körzetében, és büntetlen előéletű.

44.§ Az önkormányzatok a munkájukat a nyilvánosság felé teljes mértékben áttekinthető

        módon kötelesek végezni.

45.§ A helyi szabályozásnak mindenben összhangban kell lennie az állami törvényekkel,

         rendeletekkel.

46.§ Az önkormányzatok, azok polgármestereinek, képviselőinek, és dolgozóinak a munkáját,

        az ő, és családjaik vagyoni helyzetét a társadalmi bíróság bármikor vizsgálhatja, és

        szankcionálhatja.

47.§ Az önkormányzatok a feladatukat a helyi adókból, a helyi közlekedési, közüzemi

        szolgáltatásokból befolyó bevételek törvényben meghatározott mértékű nyereségéből, és

        az önkormányzati befektetésekből finanszírozzák.

 

 

V. Fejezet

Állami és önkormányzati jogok, és kötelezettségek, adók

 

48.§ Az állami, és önkormányzati szervek, hivatalok, képviselők, igazgatók, és dolgozók

        elsődleges feladata az állampolgárok számára biztosítani az egészséges, tervezhető,

        biztonságos, létbiztonságot nyújtó, jogaik gyakorlását biztosító életkörülményeik

        megteremtését, fenntartását, valamint az általuk közvetlenül és közvetve irányított állami,

        és önkormányzati tevékenységekről nyújtott teljes körű, és igény szerint részletes

        informálását.

49.§ Állami feladatok: A szavazati, törvényalkotási, államigazgatási rendszer, a

         külképviseletek és ezek intézeteinek fenntartása, működtetése, az állami oktatási

         intézmények fenntartása, az egészségügyi és életmentő intézmények, és rendszer

         fenntartása, a nyugdíjrendszer, és intézeteinek fenntartása, a tűz-, és katasztrófavédelem

         fenntartása, a honvédség, a rendvédelem, a titkosszolgálati, hírszerzői, és állami

         védelem fenntartása, az igazságszolgáltatás fenntartása, az országos úthálózat, és

         közlekedési hálózat –közutak, hidak, aluljárók, alagutak, vízi átkelők, vasutak, vízi, és

         légi közlekedés- fenntartása, a büntetés végrehajtás fenntartása, a távközlés fenntartása,

         az országos energiaellátás, és azok termelő, tároló egységeinek működtetése, a

         környezetvédelem, a műemlék védelem fenntartása, valamint a tudományos kutató, és a

         főbb kulturális intézmények fenntartása, az országos tömegközlekedés működésének

         biztosítása, az állatvédelmi, élelmezés és termékminőség ellenőrzési és védelmi

         szolgálat fenntartása, továbbá az állami adó- és bankrendszer működtetése.

50.§ Önkormányzati feladatok: a helyi és önkormányzati intézményi rendszer fenntartása, a

         helyi úthálózat és tömegközlekedés fenntartása,  a helyi közművek fenntartása, a helyi

         tűz-, és katasztrófavédelmi, rendvédelmi szervek fenntartása, a helyi mentők, és

         egészségügyi intézmények fenntartása, a helyi oktatási intézmények fenntartása, a

         hulladékgyűjtés, és kezelés, vagy megsemmisítés fenntartása, a helyi köztisztasági

         szolgáltatás fenntartása.

51.§ Az állam a feladatai ellátásához kétféle adónemből származó bevételt használhat fel.

        Ezek a bármely bevétellel rendelkező állampolgárok által fizetett jövedelem adó, és a

        luxus ingatlanok, magánrepülők, luxus járművek, luxus hajók, yachtok után fizetendő

        luxus adó. Mindkettő adónem mértékét az adószabályok határozzák meg. Más adóval,

        vagy  illetékkel az állam nem terhelheti az állampolgárokat.

52.§ Az önkormányzatok a feladataik ellátására kétféle adónemből származó bevételt

        használhatnak fel: ezek a területükön működő külföldi tulajdonú vállalkozások, vagy

        külföldi vállalkozók vállalkozási és jövedelemadója, illetve az ingatlan adók. Mindkettő

        adónem mértékét az adószabályok határozzák meg. Más adóval, vagy illetékkel az

        önkormányzatok nem terhelhetik a területükön élő állampolgárokat.

53.§ Az állami és az önkormányzati fejlesztéseket, és beruházásokat nyilvánossá kell tenni, és

        az adófizető állampolgárok külön nyilatkozatban meghatározhatják, hogy adójuk

        törvényben meghatározott részéből mely fejlesztést, beruházást kívánják támogatni –

        önrendelkező adórész.

 

 

VI. Fejezet

Bíróságok, igazságszolgáltatás

 

54.§ Az állam az állampolgárok büntetőjogi, és polgári jogi ügyeinek intézésére a bíróságokat

        tartja fent.

55.§ A bíróságok az államtól függetlenül, de a hatályos törvények szerint működnek, csak is,

        és kizárólag az igazságosság, és a törvények előtti egyenlő eljárás-, és bánásmód elve

        alapján ítélkezve.

58.§ A bíróságok tevékenységének a központjai a bíróságok épületei, intézménye az

        igazságszolgáltatás, működésük alapja az ENSZ Alkotmánya, az Emberi jogok

        egyezménye, az Alkotmány, az Alaptörvény, a Büntető  törvénykönyv, és a Polgári

        törvénykönyv.

59.§ A bírák a szakirányú jogi végzettséggel rendelkező, 40. életévüket betöltött, az

        igazságszolgáltatás területén legalább 15 éves gyakorlatot szerzett, büntetlen előéletű,

        választójoggal rendelkező magyar állampolgárok lehetnek. Javadalmazásuk az átlagbér

        másfélszerese. Munkahelyük központja az igazságszolgáltatási, illetve bírósági

        intézmények. Ellenőrző szervük a társadalmi bíróság.

60.§ Az igazságszolgáltatás működését az igazságügyi törvények határozzák meg részletesen.

 

 

VII. Fejezet

A társadalmi bíróság

 

61.§ A társadalmi bíróság feladata, hogy a közélet szereplői, a közhivatalok, az

        igazságszolgáltatás, az ügyészségek, az állami intézmények, hivatalok és szervek, az

        önkormányzatok, a pénzügyi szervek és szervezetek, fölött folyamatosan fenntartsa a

        társadalom által reá bízott ellenőrzést, és bűneset, visszaélés, vagy mulasztás esetén

        haladéktalanul kezdeményezzen eljárást, tárgyalást, és szükség esetén alkalmazzon

        büntetést.

62.§ A társadalmi bíróság a munkájához bármely állami hivatalt, intézményt, szervet,

        bármilyen szakmai segítséget igénybe vehet.

63.§ A társadalmi bíróság döntéshozói az esküdtek. A társadalmi bírósági tárgyalások

        vezetéséért, és az intézmény igazgatásáért a Társadalmi bíróság főbírája felel, akit az

        esküdtek választanak az esküdtszék három éves ciklusára.

64.§ A társadalmi bíróság a nyomozások lefolytatásához, az esetleges vádemeléshez az állami

        ügyészséget veszi igénybe.

65.§ A társadalmi bíróság nyilvánosan végzi a munkáját, a tárgyalásairól készült videó

        felvételeket közzé teszi.

66.§ A társadalmi bíróságnál bármely állampolgár, vagy tisztséget viselő közéleti személy

        kezdeményezhet vizsgálatot közéleti, állami, igazságszolgáltatási, vagy önkormányzati

        ügyekben.

67.§ Minden ciklus kezdeti időszakában a soron következő esküdtek vizsgálatot

        kezdeményezhetnek észrevétel esetén elődeik, vagy az előző főbíró munkájával,

        gyakorlatával kapcsolatban. Szabálytalanság, vagy esetleges bűncselekmény esetén

        ítéletet hoznak, és büntetést szabnak ki a hatályban lévő jogszabályok szerint.

68.§ A társadalmi bíróság esküdtjeinek megbízatása 3 évre szól, és nem hosszabbítható.

        Munkájuk központja a társadalmi bíróság épülete.

 

VIII. Fejezet

Közvagyon és közpénzek

 

69.§ Magyarország földterülete, ingatlanjai, a rajtuk, az alatta és felette található javak,

        természeti kincsek, ásványi anyagok, vizek, energiahordozók, az állami és

        önkormányzati intézmények épületei, eszközei, felszerelései, az állami, és

        önkormányzati kezelésben lévő kulturális, régészeti, természet- és környezetvédelmi,

        műemlék, és tudományos célt szolgáló ingatlanok, és ingóságok, utak, közlekedési

        eszközök, és felszerelések, az állami aranykincs a Szent Korona szakrális entitás, és

        egyben a magyar nép elidegeníthetetlen köztulajdona.

70.§ Az országos fizetőeszköz kizárólagos érvényességet, és elsőbbséget élvez minden más

        fizetőeszközzel szemben az ország területén. Értékének garanciája, és a fedezete a

        köztulajdon, az ország gazdasági teljesítménye, és aranykészlete.

71.§ A köztulajdont nem magyar állampolgár nem birtokolhatja, de magánszemély, vagy

        gazdasági társulás ingatlan birtokát határozott időre , maximálisan 50 évig -bérleti díj

        ellenében bérelheti.

 

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

 

72.§ Az alaptörvényben foglaltak meghatározóak Magyarország egészére, a magyar

        állampolgárokra, mind jogrendi, mind igazgatási értelemben.

73.§ Az itt található pontokhoz sem hozzátenni, sem belőle elvenni, sem módosítani

        semmilyen hatalom, vagy más jogállású szerv nem jogosult.

74.§ Az alkotmány, és az Alaptörvény pontjainak megváltoztatására, megszüntetésére,

        hatályának felfüggesztésére csak az ezt közfelkiáltással elfogadó magyar nép

        választójoggal rendelkező állampolgárainak 4/5-ös akaratnyilvánítása esetén van

        lehetőség.

75.§ Az itt foglalt jogokat, és rendelkezéseket mindenkinek joga és kötelessége megismerni.

        Minden választó joggal rendelkező állampolgár kötelessége az alkotmányos-, és

        államrend, az ország területének megsértői, valamint a saját jogaik ellen erőszakosan

        fellépők, a jogaikat megszüntetni, vagy korlátozni szándékozók ellen bármely módon,

        akár felfegyverkezve is fellépni, védekezni.